Féreg tatár nyelven

Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és votjákokról

Összeállította Gerhard Friedrich Müller, a császári akadémia professzora, miután ban visszatért a kamcsatkai expedícióból. Bevezetés A kazanyi kormányzóságban az ott letelepített oroszokon kívül hat nép van még, amelyek régtől fogva ott élnek és jórészt jelenleg is azokon a helyeken élnek. Ezek a a fahéj parazitaellenes tulajdonságai az Oroszországban ismeretes nevük szerint a következők: 1 A tatárok, akik részben magában, Kazany városában laknak, valamint a környező falvakban, úgyhogy a Kunguri [2] járásban elég nagy számban vannak, ehhez jönnek még az ufai [3] provinciában élő baskírok.

Bár a fentebb említett népek alapos leírása nem lenne haszontalan, ám ezt jelenleg nem lehet a megfelelő módon megvalósítani. Ami leginkább a tatárokat és baskírokat illeti, ők azonosak féreg tatár nyelven Szibériában élő hasonló nevű népekkel, amelyekről a szibériai népek leírásánál feltétlenül szót kell ejteni.

Mordoviába, mivel az messze esett az úttól, semmiképpen sem tudtam elmenni, a permjákokról szintén nincs féreg tatár nyelven írnivaló, mivel azok már régen áttértek a kereszténységre, és az oroszokkal történt mindenkori érintkezések során jórészt elhagyták régi erkölcseiket és szokásaikat.

Ezért ebben a könyvben csak a cseremiszek, csuvasok és votjákok leírását adom azoknak a legmegbízhatóbb értesüléseknek az alapján, amelyeket kazanyi tartózkodásom és a Kunguron át Szibériába vezető utamon összegyűjthettem: azonban a nyelvek szükséges összehasonlítása céljából közlöm a többi nép szavainak gyűjteményét is. A tatár és mordvin szavakat orosz tolmácsok gyűjtötték Kazanyban, akik ezeket a nyelveket ismerték, a permi és zürjén nyelv szavait magam gyűjtöttem és kapcsoltam a többihez, amikor Szibériából visszatérve ezeknél a népeknél tartózkodtam.

Tartalomjegyzék I. A cseremiszek, csuvasok és votjákok élőhelyéről és jelenlegi politikai intézményeikről II. Testi és lelki adottságaikról III. Ruházatukról IV. Táplálkozásukról, kereskedésükről és foglalkozásukról V.

Nyelvükről, művészetükről és tudományukról VI. Az általuk kitalált pogány vallásról és a hozzá kapcsolódó szertartásokról VIII.

Mindennapi viselkedésükről, erkölcsükről és szokásaikról Tatár, cseremisz, csuvas, votják, mordvin és zürjén nyelvű szótár, Az Úr imádsága, a miatyánk fordítása cseremisz és csuvas nyelven. A cseremiszek, csuvasok és votjákok élőhelyéről és politikai intézményeiről A cseremiszek, csuvasok és votjákok három külön pogány nép a kazanyi kormányzóságban, amelyek lakhelyüket édesvízi féreg tatár nyelven parazitái Kazany fölött és alatt kétszáz versztányira [9] terjeszkednek a Volga folyó mindkét partján.

A cseremiszek jórészt az említett folyó bal partján bírnak élőhellyel, és különböző helyeken a Kunguri járástól keletre, a csuvasok pedig jórészt a Volga jobb partján, a votjákok pedig a Volgától távolabb bírnak szállással, mégpedig a kazanyi kormányzóság északi felében, azaz a Vjatka folyó mellett.

Olearius [10] és nyomán minden geográfus különbséget tett a hegyi és a mezei cseremiszek között, és mindazokat, akik a Volga jobb partján bírtak lakhellyel, hegyi cseremiszeknek, azokat pedig, akik ugyanazon folyó bal partján éltek, mezei cseremiszeknek nevezték.

De ilyen osztályozás alapján a csuvasok összekeverednek a cseremiszekkel, mivel a Volga folyó jobb partján, a Kuzmogyemjanszki [11] disztriktben is él bizonyos számú, bár igen kevés cseremisz.

Berzsenyi Dániel: A MAGYAROKHOZ

Ez oly kicsiny hely az ellenkező oldalhoz viszonyítva, ahol nagy számban élnek, hogy semmiképpen sem lehet őket összehasonlítani. A csuvasok, akikről előzőleg azt mondtuk, hogy főként a Volga folyó jobb partját foglalják el különböző helyeken, a bal oldalon is, a Káma folyó torkolatánál lentebb is előfordulnak: Sztarij és Novij Sezminszk, Biljarszk, [12] Tyiinszk, [13] Mainszk, [14] Menzelinszk, [15] Szalinszk és más kisvárosok környékén lévő falvakban.

De ki akarna ilyen jelentéktelen körülmények miatt okot találni valamely nép felosztására? Egyébként is egyáltalán nem igazságos Olearius féreg tatár nyelven megítélése, amely szerint a Volga folyó egész jobb oldala az ott található hegyek miatt néptelen és terméketlen lenne, ezzel szemben a bal oldalon sok a jó, termékeny hely, mivel mind a két oldalon vannak nagy erdők, ahol pedig nincs erdő, ott szántóföld van, csak annyi a különbség vagy az előny, hogy a bal vagy lapályos part mélyebb helyeit többször elönti az árvíz, ezért a száraz években igen termékenyek, de az esősekben nem adnak olyan jó termést.

féreg tatár nyelven

Az ezeken a helyeken található sok erdő az oka, hogy mindezen említett népnek vagy az erdőkben vagy az erdők között van a lakhelye, és településük számára olyan helyet választottak ki, hogy minden falu szándékosan folyó, patak vagy tó partján épült, de egyidejűleg közel a szántóföldhöz.

Néhány helyen sztyepp is van, mint a szimbirszki provinciában a Volga jobb partján, ahol a csuvasok élnek.

Féreg tatár nyelven

Ez a sztyepp olyan nagy, hogy az ottani lakosoknak gyakran három napig kell menniük fáért, és azt beszélik, hogy ott talán A paraziták krímkezelése földből épült város maradványai találhatók, s annak egyik sánca a Volgán túlra, Menzelinszkig nyúlik. Ezeket a föld belső részében lévő helyeket még egyetlen geográfus sem utazta be, pedig nagyon hasznos lenne, ha valaki, aki nem lenne olyan sok dologgal elfoglalva, mint utazásom idején én voltam, igyekezne megnézni az említett helyeket, és leírni a régmúlt maradványait a többi említésre méltó dologgal együtt, amelyekből a különböző helyeken igazán nem kevés van.

Ennek példájaként be lehetne mutatni Bulgar, az egykori város, mint az ősi bolgár királyság fővárosának maradványait, ahol is a nevezetes és egyszerű emberek sírkövein arab és örmény nyelvű feliratok találhatók, melyeknek jegyzékét a kazanyi kormányzósági hivatal közölte velem. Az Oroszország térképe és Európa északi és keleti része, valamint Ázsia leírásának kiadásáról ismeretes Strahlenberg úr [16] azt írja, hogy az említett várost Bulgannak és nem Bulgarnak kell nevezni, mivel az első név tatár nyelven a kán sánccal körülvett szálláshelyét jelenti, amiért is a térképen is rudera urbis Bulgan, azaz Bulgan város maradványai néven jelölte.

Ezt azonban többek között a túlságosan erőltetett szóeredeztetésből adódó hibának tekinthetjük, mivel a keleti országok szerzői, akik közül Herbelot [17] néhányat idéz, mindig Bulgart írnak és az említett régi sírfeliratokon, négy helyen is ez a Bulgar név szerepel. A Volga és a Káma között a kazanyi úton végig Szolikamszk felé és tovább is verszta-oszlopok állnak, csak nem olyanok, amilyenek Oroszországban szoktak lenni. Errefelé mindenütt csumkaszban [18] számolnak, és öt verszta féreg tatár nyelven egy csumkasznak, de ez a verszta lényegesen, szazsennyel [19] vagy arsinnal [20] nagyobb egy mai orosz versztánál, [21] talán egy csumkasz egy német mérföldnek [22] felel meg, amely 15 fok [23] lesz, ha nem több.

És mivel a boldog- és örökemlékezetű I. Péter császár uralkodása előtt a fentebb említett nagy verszták Oroszországban is használatosak voltak, kiderül, miért felel meg a régi szerzőknél az Orosz Birodalomban 5 verszta egy német mérföldnek. A tatárok a maguk nyelvén alecsuknak nevezik, a cseremiszek kesmasnak, a votjákok pedig, csakúgy, mint az oroszok, csumkasznak. A cseremiszek, csuvasok és a votjákok a városokban és más településeken nem laknak együtt az oroszokkal, hanem külön falvakban élnek, és ebben különböznek a tatároktól, akik az orosz településeken, de külön településrészeken laknak.

A cseremiszek jelenleg együtt élnek a tatárokkal, csuvasokkal, egyes helyeken a tatárokkal és a mordvinokkal a Kuzmogyemjanszki disztriktben is.

A cseremiszek és a csuvasok válogatás nélkül együtt élnek úgy, hogy minden szempontból szinte egy népnek lehet tekinteni őket, csak a votjákok olyan vadak és durvák, hogy semmiféle néppel nem kívánnak barátságos kapcsolatokat, vagy együtt élni velük egy faluban. A cseremisz falvak nagyon kicsik, a legtöbb esetben két vagy három udvarból állnak, csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy faluban 10 vagy 20 udvar legyen, az ilyen falvak közel fekszenek egymáshoz, ezzel ellentétben a csuvasok szinte mindenütt nagy falvakban élnek úgy, hogy 20, 80, sőt még udvar is van bennük, és ritkán fordul elő, hogy egy faluban tíznél kevesebb udvar legyen.

Mainszk környékén, a Káma folyó torkolatánál lejjebb van egy Tiktubajeva nevű falu, amelyben több mint udvar található. A votják falvak többsége vagy 40 udvarból áll, attól függően, hogy a sűrű erdők között hány telek számára akad hely, és mennyi élelmet találnak maguk és állataik számára. A cseremiszeknek és votjákoknak van egy olyan szokásuk, hogy ha nem tetszik nekik a régi helyen, féreg tatár nyelven olykor lebontják féreg tatár nyelven egész falut, és az építményeiket más helyre viszik, néha pedig meghagyják az udvarokat a régi helyen is, és bérbe adják a vadászoknak.

A Vjatka és a Káma között, az első folyótól úgy 20 csumkasznyira, a nagy szarapuli úton észleltem egy votják falu maradványait, amelyet Kidijának neveztek, és lakói három évvel azelőtt ugyanazon néven más helyre, az előbbitől három versztányira telepítettek át. Úgy tűnik, ez féreg tatár nyelven nép a régi gamokszobitoktól ered, akikkel mai életüket tekintve a mungalok [24] és a kalmükök és más ottani népek mindenben megegyeznek. A votjákokról még azt is meg kell jegyezni. Ezeknek a népeknek a telkei féreg tatár nyelven épülnek, mint a tatár parasztokéi, és ezzel különböznek az orosz parasztok falusi építményeitől, mert náluk nincs füstös ház, a tűzhelyek és tűzrakások fölé füstelvezető nyílást és kürtőt készítenek.

A házakban, csakúgy, mint a tatároknál, széles padok vagy polcok vannak, hogy azokon egy ember kinyújtózva fekhessen, csak azok a padok nem egyforma szélesek az egész házban.

И силы. - И ты должен уговорить всех. - Да, наверное. Но, мама, Наи даже в голову не пришло, что кто-то может отклонить ее предложение. Она не сомневается в том, как все Патрик явно мучился.

Az ablakokat jórészt halhólyaggal fedik, amiért is télen nagyon meleg van náluk, vagy pedig vékony nyírfakéreggel. Én nem tapasztaltam azt, amit Strahlenberg a csuvas házakról ír, hogy náluk a házak ajtajukkal dél felé épülnek, mivel, noha én egyetlen csuvas faluban sem jártam, a Kazanyban mellém adott csuvas tolmács, aki hosszú ideig náluk élt, egyáltalán nem erősítette meg Strahlenberg kijelentését.

Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és votjákokról Féreg tatár nyelven Összeállította Gerhard Friedrich Müller, a császári akadémia professzora, miután ban visszatért a kamcsatkai expedícióból. Bevezetés A kazanyi kormányzóságban az ott letelepített oroszokon kívül hat nép van még, amelyek régtől fogva ott élnek és féreg tatár nyelven jelenleg is azokon a helyeken élnek. Ezek a népek az Oroszországban ismeretes nevük szerint a következők: 1 A tatárok, akik részben magában, Kazany városában laknak, valamint a környező falvakban, úgyhogy a Kunguri [2] járásban elég nagy számban vannak, ehhez jönnek még az ufai [3] provinciában élő hogyan lehet egy időre megölni a férgeket. Bár a fentebb említett népek alapos leírása nem lenne haszontalan, ám ezt jelenleg nem lehet a megfelelő módon megvalósítani.

Az említett népek parazitákat idéz idő óta orosz fennhatóság alatt élnek, azonban minden népnek szabadságában áll, hogy megítélése szerint saját soraiból szotnyikot, vibornijt, sztarosztát, gyeszjatnyikot vagy bírót válasszon a falvaiban. Minden falunak van saját vibornija, sztarosztája, néhány gyeszjatnyikja, és bizonyos számú falu egy szotnyik fennhatósága alá tartozik.

Így van a cseremiszeknél is, akik az Alati [26] disztriktben [27] élnek. Az említett emberek mint rangosabbak és főbbek bíráskodnak mindenféle féreg tatár nyelven pereskedésben és vitában, de ha valaki köztörvényes bűnt követ el, azt őrkísérettel a városba küldik.

A fejadón kívül semmiféle adót nem fizetnek, amit az orosz állami parasztokhoz hasonló módon szednek be tőlük, mégpedig minden hímnemű személy után tíz kopejkát minden rubelből készpénzben. Ezt a pénzt minden faluban a vibornij szedi be, és leadja annak az ezrednek az irodáján, amelyhez az adott falu tartozik. Csak a Kunguri járásban van néhány cseremisz falu, amelyek fejadó helyet nyestprémmel adóznak.

Egy erős, egészséges férfi két féreg tatár nyelven fizet, az elesettek és öregek egyet. Ha valaki nem tudja természetben megfizetni a prémet, az a helybeli áraknak megfelelően pénzben fizet, 40 kopejkát minden nyestprém után. Az említett falvaknak régóta engedélyezett, hogy prémmel fizessenek, de ez a szabadság földjeik meghódítása óta az ottani tatárokat is megilleti, akik emiatt nyestes tatároknak is neveztetnek.

Testi féreg tatár nyelven lelki adottságaikról Arcukat tekintve a cseremiszek, csuvasok és votjákok olyanok, hogy a szomszédos népek között igen könnyű felismerni őket. A cseremiszek és csuvasok sokban hasonlítanak a tatárokra, csak abban féreg tatár nyelven, hogy szikárabbak, és tompa eszük miatt látszólag igen buták és félénkek.

A votjákokat pedig külsejük alapján a csuhonokhoz [28] lehet hasonlítani. A csuhonok haja és szakálla jórészt inkább sötét, a csuvasoké pedig épp ellenkezőleg szinte mindig sárga vagy vörös. Mind szakállasok, és a szakálluk nem széles, hanem hosszúkás, hegyes. A bajuszukat leborotválják, féreg tatár nyelven sokan, tatár szokás szerint a fejüket is, vagy pedig nagyon rövidre nyírják a hajukat, és ezt nem a vallásuk előírása szerint teszik, csupán a keleti népek szokásának megfelelően.

A cseremiszek és a csuvasok középtermetűek, a votjákok között pedig több az alacsony, mint a magas termetű. Szinte minden votják nőnek kicsi, gyors mozgású szeme van, ami annak tulajdonítható, hogy nem tartózkodnak az ivástól.

A cseremisz nők szebbek a többieknél, és a szomszédos népek közül szebbeknek számítanak a tatár nőknél. Kazanyi tartózkodásom idején a valamennyi pogány népből sorozott sok regrutát látva azt a csodálkozásra késztető dolgot tapasztaltam, hogy az újoncok teltebbek, szebb arcúak és termetűek, mint földijeik.

Ebből arra következtettem, miszerint lehet, hogy az egész nép ifjú emberei közül a legszebbeket, legegészségesebbeket, legmegfelelőbbeket válogatták ki a katonai szolgálatra, annál is inkább, mivel később a cseremisz és votják falvakban egyetlen ilyen szép embert sem láttam.

Lelki tulajdonságaikat tekintve szintén kevéssé lehet dicsérni ezeket a népeket. Nagyon tompa az féreg tatár nyelven, ezért nagyon tudatlanok és nagyon hajlamosak a bűnre. Azon kívül, amit kényszerrel megtanítanak nekik, semmit sem tudnak a becsületről és az erényről, sem a természetes belső törvényről. Ha egyik a másikat vagy valakit a szomszéd népek közül be akar csapni, egyetlen lehetőséget sem hagy ki.

Emellett nagyon hajlamosak a lopásra, de nem eléggé óvatosak, és szinte mindig rajtakapják őket. Néhányan közülük rabolni járnak, amit bizonyos fokig igazol, hogy a nyomor hajtja őket, mint télen a farkasokat az éhség. Csak a Kunguri járásban eléggé jómódúak a cseremiszek.

A csuvasok leginkább lovat lopnak, amint Csebokszariban alkalmam volt látni azokat, akik ilyen csínyekért vasba verve járkáltak, és egyesek dolgoztak közülük, mások pedig koldultak. Szinte mindnyájan, mind a férfiak, mind pedig a nők hajlamosak az ivásra. A votjákoknak igen csak jó lehetőségük van rá, mivel földjeik meghódításakor II. Iván Vasziljevics [29] cártól azt a kiváltságot kapták, hogy féreg tatár nyelven készíthetnek a falvaikban.

Ez a cseremiszeknél kép féreg csuvasoknál igen ritkán történik meg, ám ehelyett tudnak olyan erős sört és mézsört főzni, hogy ettől az italtól ugyanúgy le tudnak részegedni, mint a pálinkától. A votjákoknál azt a hibát is tapasztaltam, hogy más népekhez képest igen makacsok, amiben is hasonlítanak a finn parasztokra, de külsejükben is sokban hasonlítanak hozzájuk.

Az említett népek abban dicséretet érdemelnek, hogy a féktelen férfiszerelemben érintetlenek, még neve sincs náluk ennek a bűnnek, pedig a többi keleti nép nagyon szívesen hódol ennek a tisztátalanságnak.

  • Kik ostorférgek és hogyan néznek ki
  • Féreg tatár nyelven - Account Options
  • Berzsenyi Dániel: A MAGYAROKHOZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
  • Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és votjákokról |
  • Остановившись в дверях, Николь провожала его взглядом.

Ruházatukról A férfinépség mindhárom népnél majdnem ugyanolyan, ahhoz hasonló ruhát hord, amilyen az orosz muzsikoknál szokásban van, egyedül a cseremiszek különböznek annyiban, hogy a kaftánjuk nyaki részénél gallérjuk szokott lenni, amelyik hátul egy negyed arsinnyira lelóg, és kaftánjuk mindkét oldalon derékig fel van hasítva.

A női ruházat nagyon különböző, ezért meg kell gondolni, hogy ünnepi öltözéküket egybe lehet-e vetni a kunguri és ufai tatárok öltözékével. Először is a ruhát meg lehet különböztetni a férfiak és nők életkora szerint. Az öregasszonyok és az özvegyek igen ritkán járnak díszes öltözékben, a lányok azonban féreg tatár nyelven díszt hordanak, de legtöbbet a férjes asszonyok, és emellett különbséget kell tenni a hétköznapi és az ünnepi ruha között.

A férjes asszonyok lakhelyük szerint különböző ruhát hordanak. Azok, akik a Vjatka és a Káma között laknak, valamint a Kunguri járásban, olyan ruhát viselnek, amilyen az 1-es és 2-es rajzon szerepel; azok ruhája pedig, akik a Vjatkától a Volga felé laknak, jórészt a csuvasokéhoz hasonlít; azoké, akik pedig a kozmogyemjanszki disztriktben laknak, semmiben sem különbözik a csuvasokétól.

A csuvas nők ismereteim szerint olyan ruhákat hordanak, amilyeneket a 3-as és 4-es rajz mutat. A votják nők olyan ruhában járnak, amilyet az 5-ös rajz mutat. A többi, az 5. A cseremisz nőknél feltétlenül meg kell említeni a nagyon magas fejrevalót, amelyről Olearius is említést tesz.

A fejet először két szalaggal tekerik körül, amelyek közül az egyiket az álluk alatt kötik meg, a másikat pedig hajjal együtt a tarkón. Mindkettőt ezüst kopejkák és apró fémdíszek sora díszíti. Ezek fölé pohár alakú nyírfakéreg kerül, amelyet vászon vagy bőr borít, elöl ki van rakva lemezekkel, ezüst kopejkákkal és fémfüggőkkel, hátul pedig kopejkák és selyem- vagy pamutrojtok díszítik.

Erről a fejrevalóról a háton széles csík lóg le, amely szintén kopejkákkal és fémdíszekkel van kirakva.

Gerhard Friedrich Müller a cseremiszekről, csuvasokról és votjákokról

Ehhez a csíkhoz kapcsolódik a haj, amelyet összekötnek az egyik már említett szalaggal. Ezt a fejrevalót ők scsurknak [31] nevezik.

féreg tatár nyelven

Egyesek még kagylókat is tesznek rá, a szegény asszonyok pedig ezüst kopejkák helyett az ezüst kopejkákhoz hasonló nagyságú ólom függőket akasztanak rá. Fülükben függőkkel díszített gyűrűt viselnek.

Azok, akiknek nincs ilyen magas sapkájuk, szalagot vagy nacsolist [32] hordanak, amelyhez elöl széltében szintén ezüst kopejkákat, lemezeket, apró függőket, porcelán féreg tatár nyelven és egyebeket erősítenek.

Az említett szalaggal féreg tatár nyelven tarkón a hajat is átkötik, emellett a háton ugyanolyan tárgyakkal díszített csík lóg le, amit ők ospunak [33] neveznek. A fejtető közepén az említett díszeken kívül még pamutszalagokat is hordanak, amelyek különböző színű fonallal vannak kivarrva. Ezeken a szalagokon kívül szinte a tarkójukig kendőt kötnek, és azt az álluk alatt kötik meg, és az a már említett módon van kihímezve, és ők ezt serpannak [34] nevezik.

A kifúrt fülükben rézhuzalt viselnek, nem gyűrűt, hanem jó ujjnyi félkört. Kazanyban a cseremisz nőknél láttam ilyen díszt, de nem tartottam szükségesnek rajzot készíteni róla, mivel ez a viselet azonos a csuvassal.

Ünnepi és hétköznapi ruházatban is a legvastagabb vászoninget viselik, amelynek alja szintén ki van hímezve, és a mellnél lévő gallérnál nagy rézcsat fogja össze. Erre a csatra egyesek széles szíjat erősítenek, amelynek lyukaiból nagy, ujjnyi hosszú csüngők lógnak, alul pedig porcelándarabkák díszítik.

Почему же ты не попросила ее прийти сюда на несколько минут. Николь повернулась на другой бок. "Не сесть ли?" - подумала она, но ощущала себя смертельно усталой.

Az ilyen csüngőkkel díszített szíjat sirkamának [35] nevezik. Az ing alatt nadrágot viselnek. Az inget övvel fogják össze, amelyhez hátul rögzítik a befont hajukat. A Vjatka és a Volga között élő cseremisz asszonyok az övön szintén különböző színű függőket viselnek, paraziták a hatalomban különböző helyeken nagy rézcsatokat illesztenek, s ezeken pamutrojtok lógnak le térdig.

Ezt a díszt ők ilepemnek? Övükön, a baloldalon tokban kést hordanak és egy kis zacskóban a pénzüket vagy valami általuk értékesnek tartott holmit, amit óvni akarnak. Amikor valahova elmennek, a női ruhájuk fölé férfi kaftánt vesznek föl, télen pedig bundát.

Lábbelijük az orosz parasztok féreg tatár nyelven szerint kapca és bocskor. A csuvas asszonyok hajukat takaró fejrevalót viselnek, szalagot és háti díszt, a cseremiszek másfajta ruhát viselnek. A hátukon lelógó csíkot, szalagot tasztarnak és koslának nevezik. Ünnepnapokon, vagy ha vendégségbe készülnek, egy jobbról a bal vállukra vetett külön szíjat vagy zsinórból font széles szalagot viselnek, amelyet ugyanúgy, mint a szalagot, elöl is, hátul is letűznek, és ezt az övet gyevetnek nevezik.

Inget és egyéb ruhát ugyanolyat viselnek, mint a cseremisz asszonyok. A votják asszonyok ruházata leginkább abban különbözik, hogy féreg tatár nyelven a valamiféle anyaggal bevont és a már említett féreg tatár nyelven díszített nyírfakéreg csíkokhoz a szemük fölött még csüngőket is akasztanak, egyebekben mindnyájan negyed arsin magasságú, anyaggal bevont, egyik fülüktől a másikig érő nyírfakérget viselnek a fejükön.

Ezt négyszögletű kendővel takarják le, amelynek egyik sarka elöl, a másik hátul, a többi kettő pedig a vállakon lóg le. Ezt a kendőt nemcsak kihímezik a szélein színes fonalakkal, hanem rojtot is tesznek rá.

Távolról nagyon hasonlít a mi európai asszonyaink fontange-ára. Amikor az utazó éjjel bemegy a házukbaés a votjákok és asszonyaik álmukból ébredve lemásznak a kemencéről, nagyon különösnek tűnnek a fejdíszükben, amint ezt többször is láttam. Nagyon gyorsan rendbe tudják szedni a fejüket. Hajukat copfba fonják, amelyet kopejkákkal díszített csattal az övükhöz kapcsolnak.

  • Lehetséges e férgekkel fertőzni egy szopás során
  • То, что ты видишь, существовало примерно через один миллион лет после начала творения, и картину эту знает любой, кто изучал физику.

Sokan viselnek csüngőkkel díszített karkötőket, mint a tatár asszonyok. Az ingük ugyanolyan, mint a cseremisz és csuvas asszonyoké. Ezen felül még egy másik ruhát is viselnek, amely aljától a tetejéig fel van hasítva, az ujja pedig lengyel szokás szerint lelóg a vállukról, és nem dugják bele a kezüket.

Általában véve a votják asszonyok ruhája nem olyan szép, tiszta és drága, mint a többi ottani népé.

féreg tatár nyelven

Mindhárom említett nép lányainak ruházata abban különbözik az asszonyokétól, hogy más fejrevalót viselnek, nem merik feltenni a cseremisz surkot és oslát, a csuvas tasztart és koslát vagy a votják ansakot, [38] ehelyett ezüst kopejkákkal vagy pedig ólomlemezekkel kirakott főkötőt viselnek, amint az a cseremiszeknél és votjákoknál szokás, vagy csak kivarrt kendőt viselnek, mint a csuvasok.

Az asszonynak az emberek protozoai parazitáinak listája ruházatot az esküvőn ceremónia kíséretében adják a lányokra.

Fontos információk